Itt születtem Greendale városban, és itt is nevelkedtem. Aki inkább nevelt az a nagyi volt, anya nem sokat konyított a neveléshez. Ő inkább dolgozott, mint egy apa, szinte alig láttam ébren vagy egyáltalán bármikor otthon. Az ünnepek, szép csendben teltek mikor hármasban voltunk. Azért voltak vitáim is, főleg nagyival aki marhára erőltette ezt a keresztény dolgot. Bevallom, untam templomba járni, hittanra menni, imádkozni, valamint az énekek olyan siralmasak, hogy inkább dugnám be a fülem, mint azt hallgatni. Persze anyának vannak testvérei, de egyikkel sem tartja a kapcsolatot, illetve nem tartjuk. Mindenki jó messzire menekült nagyi elöl, csak anya és én maradtunk, de nem volt egy leány álom az élet vele. Az iskola jól ment, jó tanuló voltam, valamint kevés barátom volt, de nagyi még tőlük is eltiltott, miután azon kapott minket, hogy D&D-ünk. Az ilyen asztali szerepjátékokat, a sátán kreálmányának tartotta, és azonnal a templomba vitt. A templom után anyuhoz menekültem akinek elpanaszoltam mindent, de nem létezett más mód, a nagyira voltam utalva, ő pedig nagyon gonosz, mint a láthatatlan pasi, akiért mindig imádkozik. Egy dologban biztos vagyok, hogy még anya mellett is biztonságosabb lett volna az életem. Nagyon boldog voltam, mikor egy nagy városba mentem hála anyunak aki segítet ösztönzéssel, és pénzel azért, hogy kövessem az álmomat, hogy valósitsam meg. A nagy városban, művészeti suliba kezdtem járni, és már jóval elötte tudtam, hogy mit akarok, hogy merre akarok haladni. Konkrétan elképzeltem, hogy tetoválni fogok, de a sulihoz pénz kellett, révén nagyi nem volt hajlandó pénzelni az álmomat, és anyuval is megbeszéltük anno, hogy fizeti a költözést és a kezdést, de talpra kell állnom és a többit magam fizetni, így a szobatársam segített rajtam azzal, hogy munkát adott nekem. . Az asszisztense lettem egy domina vállalkozásban, gyakorlatilag társak voltunk. Látott bennem potenciált, és az egyik ismerőséhez küldött, még némi képzésre. Ott is remekeltem, majd pár hónappal később vissza mentem az addigra legjobb barátnőmhöz immár teljes domina ként. Közben tetoválni is kezdtem, és magamra is vartam pár szépséget. Egy részt megtetszettek abból a sorozatból, valamint emlékek is voltak, hogy a barátaimmal mindig vártuk a sorozat következő részét. Barátnőmmel, még egy jó ideig csináltuk a domina munkát, majd ő bepasizott és magamra hagyott, én pedig egyedül már nem tudtam tovább vinni. Még, a tetováló szalonban is fel mondtam, és haza költöztem a szülővárosomba, ami idő közben kissé megváltozott míg nem voltam, vagy csak nagyon rég voltam otthon. Nagyira, az egyik szomszéd talált, az ágyában párnák közt, és hiába ébrezgette, nagyi már nem kelt fel. Anya is megismert valakit, majd hozzá is ment. Azóta a nagy almában élnek, boldogan. Én is szeretnék olyan kapcsolatot, mint az övék, de eddig mindig mindent elszúrok, valahogy sosem tanulok a hibámból.

Végig nézve a testén, nem most varrat magára valamit, már most is van rajta szép számmal tetoválás. Ahogy elnézem, egész jól bírja a dolgot. A fülében a hallgató, és valami zenét hallgat, de csak annyit sikerül kiszűrnöm, hogy rockot hallgat, a bandára még csak tippem sincs. Elég nagy munka volt, de ma már a végére értem, és többet nem látom ami elszomorít, hisz bírtam a csajt. Miután elkészülök, a vállát érintem meg, és a csaj kiveszi a hallgatót a füléből, és felém fordul.
- Kész vagyunk. - Mondom elégedetten, és a csaj rám néz.
- Megnézhetem a végeredményt? - Kérdi, mire én bólintok egyet, és a csaj fel állva a székből a tükör felé megy, hogy megcsodálhassa az alkotásomat, és mintha csillogást vélnék felfedezni a szemeiben.
- Azta, ez tökéletes lett. Mennyivel tartozom? - Kérdezi, közben letakarom az alkotást, mert valamiért ezt kell tenni.
- A dolgok csúnyábbik fele, majd a nappaliban a kolleginánál. - Mondom, miután végzek a letakarással, majd a csaj felöltözik, majd indulna kifelé.
- Nagyon remélem, hogy az ár nem fog elijeszteni, és fogsz még itt varratni. - Mondom még mindig mosolyogva. Élveztem minden vele töltött percet, és imádtam alkotni.
- Ismered a mondást, a remény hal meg utoljára. - Kacsint rám, majd elhagyja a szobát.